A BME IK, mint egyetemi szintű átfogó szervezeti egység létrehozását elsősorban az indokolta, hogy az informatika és az információtechnológia az egyetemi oktatás szerves részévé vált, és az információtechnológiák robbanásszerű fejlődése, valamint a technológiai alapú konvergencia kiszélesedése az informatikai ismeretek szerepét a felsőoktatásban is tovább növelte. A piac igényli azokat a mérnököket, ezen belül az olyan műszaki informatikusokat, akik ezen korszerű ismeretek birtokában vannak, illetve ennek folyamatos megújítására képesek.

A BME Informatikai Központ szerepe

Bevezetés

A legtöbb ember, és így jelen sorok írója sem tud kibújni bőréből, vagyis a kor történéseit, változásait, kihívásait saját szemüvegén keresztül szemléli, érzékeli. Asszociatív memóriája lévén a benyomásokból az esik érzékelhető spektrumához közel és ezzel megragadni is leginkább azt képes, mely szakmai képzettségével, emberi habitusával rezonanciába kerül. Ugyanez érvényes gondolkodására, érdeklődési körére, véleményére és cselekvéseire is. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a következő írás, minden törekvése ellenére, csak más véleményekkel együtt szintetizálható egy integráló gondolat mentén, ha egyáltalán közérdeklődésre tarthat számot.

A változó környezet

Ma már kevesen vitatják, hogy az informatika és a távközlés a tudás, a tudomány önálló diszciplínái. Az összetett, sok adatot kezelő, térben és időben nagy kiterjedésű feladatok megoldásában döntő szerep jut e tudományterületeknek. Az informatikai és a távközlési rendszer az információs társadalom gazdasági-társadalmi rendjének alapinfrastruktúrája.

A multimédiás, interaktív informatikai rendszer, mint informatikai (állam- és közigazgatási, professzionális üzleti, távoktatási, távkereskedelmi, banki, smart card alkalmazási, kábel-TV interaktív informatikai alkalmazási, távmunka-végzési, kulturális, elektronikus szórakozási, tájékoztatási, tájékozódási, stb.) alkalmazás, biztosítani képes a primer feladatok hatékony megoldását, és mint integrált telematikai infrastruktúrának a létrehozása és működtetése - éppen szerteágazó alkalmazásánál fogva - gyorsan megtérül, modernizálja és hosszú távon nemcsak hatékonnyá, hanem olcsóbbá is teszi a társadalom egészének működését.

Az információs társadalom értékrendjének középpontjába az információ és annak birtoklása, a tudás kerül. A fejlődés abban áll, hogy a lehető legnagyobb hozzáadott szellemi értékkel, a legjobb minőségben, a lehető legkevesebb anyag- és energiaráfordítással, környezetkímélően kell termelni és szolgáltatni.

Sikertényezőnek az információ, a tudás, a tudásmegújítást támogató eszközökhöz való általános hozzáférés és annak tudatos használata számít.

Az előrelépés záloga a mindenki által elérhető és használható informatikai és távközlési infrastruktúra létrehozása, használatának megtanítása és széles körű elterjesztése áll.

A felvillantott tényekből következik, hogy ezen szerteágazó elvárásoknak megfelelni csak akkor lehet, ha a felsőoktatás kapcsolódó szakterületeinek intézményes bevonásával hasznosíthatók azok az alkotó műhelyek és az a szellemi potenciál, amely elemezni és szintetizálni képes a média-, a távközlési- és az információtechnológiák konvergenciájával foglalkozó, illetve ezek együtteséből következő új feladatokat. A diszciplínák közeledése új, más szemléletű megközelítést igényel, és determinálja az adott oktatási terület paradigmáit.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amíg a fejlettebb világban a távközlési, az informatikai és a média szféra egy tudatos technológiai (és üzleti) integrációja figyelhető meg, és ezzel egy új ipari-kereskedelmi-szolgáltató iparág: az információgazdaság jelenik meg, addig hazánkban is még el kell végezni a fenti konvergenciából adódó szabályozási, szabványosítási és szervezeti-intézményi rendszerépítési feladatokat.

A piacgazdaság megjelenése és térhódítása a szakember képzésben is szemléletváltásra szorít. A szakemberkereslet változása igényt generál, esetleg egyetemi, kari szakirányokat indukál, vagy sorvaszthat el. A reagálóképesség , a dinamizmus, a változásmenedzselés kialakított módszertana hosszú távon determinálja egyetemünk és azon belül legfőképpen oktatóink, hallgatóink életét, sikerét.

A szakmai igényesség és a piaci igények figyelembe vétele egymást nem kizáró tényezők, sőt feladatunk ezek szinergiájának megteremtése és fenntartása, melynek eleget tenni nem is olyan könnyű feladat. Más oldalról azonban a piac igényeinek egyre markánsabb megjelenése jótékony hatással lehet az oktatás szélesebb körű finanszírozásának kialakulására.

Változó szakemberképzés

Komplex, nagy kiterjedésű információrendszerek létrehozása és környezetbe illesztése csak részben információtechnológiai probléma. A legkorszerűbb információtechnológiák és módszertanok alkalmazása esetén nem szükségképpen az implementáció jelenti a legnehezebb feladatot, hanem az alkalmazási feladat pontos analízise, majd az implementáció sikeres bevezetése. A strukturált feladatanalízis és -szintézis egy olyan interdiszciplináris szakterület, mely az adott feladat ismeretének és a megoldás műszaki lehetőségeinek metszetében keresendő.

A nagy kiterjedésű, integrált informatikai-távközlési rendszerek tervezése, üzembe helyezése, nyomkövetése, minőségbiztosítása szerteágazó ismeretanyag megtanulását és begyakorlását, ezen felül adekvát munkastílus és módszertan megismerését és elsajátítását teszi elengedhetetlenül szükségessé.

A szakmai feladatok megoldása diverzifikált, a feladathoz illeszkedő, strukturált projekt szervezetben, és projektterv alapján végezhető el. Ez a megközelítés az eddigi tervezési metodikák mellett a tudatos projektmenedzselési módszertanok és eljárások elsajátíttatását is megkövetelik.

A primer feladat megismerése és félreérthetetlen, konzisztens megfogalmazása olyan új módszertanok megismertetését teszik szükségessé, melyek strukturált feladatanalízissel támogatják a felhasználó igényeinek és követelményeinek formális leképzését. A formális leírás gépi támogatása nagy hatékonyságú case eszközök biztonságos használatának elsajátíttatását követeli meg. A feladat gyors, pontos, jól dokumentált implementációja olyan, a case eszközökhöz illeszkedő alkalmazásgenerátorokkal végezhető el, melyek az esetleges módosításokat, nyomkövetéseket hatékonyan támogatják és a dokumentálást sok automatizmussal segítik elő.

A fentebb vázolt szakmai követelmények teljesíthetősége nemcsak eszközöket, hanem adekvát tudástranszfert is igényel. A rendkívül dinamikusan fejlődő diszciplína óriási - a jelenlegi feltételek fennmaradása esetén - hosszú távon elviselhetetlen követelményeket támaszt az oktatói gárdával szemben. Ennek feloldása az egyetem vezetésének és az érdekelteknek eminens érdeke, ennek megfelelően számos elgondolás és intézkedés történt. Ebből emelünk ki egy átfogóbb intézkedést, és mutatjuk be annak vízióját és misszióját.

A BME Informatikai Központ

A BME IK, mint egyetemi szintű átfogó szervezeti egység létrehozását elsősorban az indokolta, hogy az informatika és az információtechnológia az egyetemi oktatás szerves részévé vált, és az információtechnológiák robbanásszerű fejlődése, valamint a technológiai alapú konvergencia kiszélesedése az informatikai ismeretek szerepét a felsőoktatásban is tovább növelte. A piac igényli azokat a mérnököket, ezen belül az olyan műszaki informatikusokat, akik ezen korszerű ismeretek birtokában vannak, illetve ennek folyamatos megújítására képesek.

A BME IK legfontosabb konkrét feladata az egyetemi informatikai képzés egységesítésének elősegítése, az informatika oktatás tematikai és oktatástechnológiai korszerűsítésének támogatása, sajátos eszközeivel az oktató-utánpótlás biztosításában való részvétel, az egyetem oktató-megtartó képességének elősegítése. Fontos feladat hárul a Központra a felsőfokú, térítéses informatikus képzés megalapozásában és létrehozásában.

Minthogy a BME IK semmiféle anyagi támogatásban nem részesül, ezért működési feltételeit saját magának kellett megteremtenie. Kézenfekvőnek látszott ehhez az információgazdaság szereplőit segítségül hívni, akiknek jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű informatikus végzettségű szakember álljon rendelkezésre. Az exkluzív szponzori támogatások köre terveink szerint megteremti a Központ közép távú működtetésének fedezetét, és a térítéses képzés beindításával együtt hosszú távon biztosítja a korábbiakban fontosnak ítélt és említett elvárások teljesítéséhez szükséges forrásokat.

Az információgazdaság meghatározónak mondható szereplőivel történt és történő konzultáció számos általánosítható tapasztalattal járt. Ezek közül kettőt mindenképpen érdemes szóba hozni.

Az információrendszerek, mint alkalmazások minél szélesebb körű elterjesztése nemcsak anyagi kérdés, hanem éppen annak a szemléletformálódásnak a kiteljesedése, amelyhez hatékony eszköznek és kristályosodási pontnak bizonyulhatnak az egyetemek, az egyetemi oktatás, illetve az egyetemi oktatók társadalmi léptékű értelmiségi szerepvállalása. Amilyen mértékben magától értetődő számunkra a fenti kötelezettségünk és arra való alkalmasságunk, nem olyan mértékben tükröződik hatásunk a valóságban, a jelenkor gazdasági-társadalmi problémáinak megoldásában való intézményes részvételünk formájában. A közreműködésünkre vonatkozó igény és annak mértéke elsősorban tudásunk, tudásátadási képességünk hatékony megjelenítésében és törekvéseink egységes érdekérvényesítésében rejlik.

A szakemberképzésben érdekelt és megfelelő tőkével rendelkező cégek - saját érdekükben is - készek a jelenleginél is nagyobb szerepet vállalni az egyetem finanszírozásában. A piacgazdaság erősödésével jelentős mértékben megnőhet a reálértelmiség iránti kereslet, és ezzel együtt intézményünk társadalmi megbecsülése, elismerése és befolyása is fokozható. Ehhez sokat tenni elemi érdekünk.

Az Informatikai Központ együttműködései

Az Informatikai Központ számos kiemelkedő jelentőségű infokommunikációs céggel tárgyal olyan együttműködésről, amely nemcsak a Központ támogatásáról szól, hanem kiterjed kutatás-fejlesztési, széleskörű oktatási, továbbképzési, másoddiploma szerzési, stb. együttműködésre is. Ezek előkészítése fölöttébb időigényes feladat, ezért a Központ csak fokozatosan tud ezekben a kérdésekben előrehaladni.

Elemi érdekünk azonban megemlíteni, hogy a napjainkban is folyó előkészítési tevékenység mellett, a Központ már megkötötte a hosszú távú együttműködési megállapodásait a Magyar Távközlési Rt-vel , a COMPAQ Computer Kft-vel és a NOKIA Communications Kft-vel . Az említett cégek a Központ fentiekben részletezett általános alaptevékenységét támogatják. Emellett tartalmaznak olyan konkrét elemeket, mint kiemelten fontos tématerületeken tananyagfejlesztést, az irreguláris oktatási formában ( meghirdetett tanfolyam, továbbképzés, hiánypótló képzés, stb.) történő tudástranszfer előkészítését.

Az Informatikai Központ Vezetősége